Az eladó fõ kötelezettségei: az ingatlan tulajdonjogának átruházása, és az ingatlan birtokba adása a vevõnek. A vevõ ezzel szemben a dolog átvételére, és vételár megfizetésére köteles. Csak az írásba foglalt adásvételi szerzõdés tekinthetõ érvényesnek, mely közjegyzõ vagy ügyvéd jegyzett.

Az ajándékozási szerzõdésben megajándékozott ingyenesen - ellenérték fizetése nélkül - szerez tulajdont. Ingatlan ajándékozása esetén a szerzõdést írásba kell foglalni, s a tulajdonszerzéshez - az adásvételhez hasonlóan - ingatlan-nyilvántartási bejegyzés is szükséges. Ezért a szerzõdésnek tartalmaznia kell azokat a kellékeket, amelyeket az ingatlan-nyilvántartási törvény a bejegyzésre alkalmas okiratokra elõír. Célszerû utalni a felek között fennálló esetleges rokonsági kapcsolatra is, mert ez a tény az illeték mértékét befolyásolja.

A birtokba adás megvalósulhat a dolog tényleges (fizikai) átadásával vagy történhet a dolog feletti hatalom átadásával is (pl. az adásvétel tárgyát képezõ ingatlan kulcsainak jelképes átadásával). A birtokba adás után a vevõt illetik meg a dolog hasznai és õ viseli a dologgal kapcsolatos kiadásokat, terheket és a vevõre száll a kárveszélyviselés kötelezettsége. Ezek a joghatások egyformán érvényesülnek mind ingóknál, mind ingatlanoknál, ezért ha az ingatlan vevõje az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés elott birtokba lép, ennek napjától kezdve szedi a dolog hasznait, viseli a terheket és azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit nem lehet kötelezni.

A csereszerzõdésben a felek az ingatlanok tulajdonának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget, azaz mindegyik fél eladó a saját szolgáltatása, és vevõ a másik fél szolgáltatása tekintetében. A csereszerzõdés annyiban különbözik az adásvételtõl, hogy a tulajdonjog átruházásáért ellenszolgáltatásként egyik vevõ sem vételárat fizet, hanem a saját tulajdonjogának átruházását vállalja.

Az elidegenítési és terhelési tilalom a tulajdonnal való rendelkezés jogát korlátozza. A tilalom alapján nem lehet az ingatlan tulajdonjogát másra átruházni, az ingatlant megterhelni, vagy biztosítékul felajánlani. Az elidegenítési és terhelési tilalom jogszabályon, bírósági határozaton és szerzõdésen alapulhat, célja, hogy más személynek az ingatlannal kapcsolatos valamely jogát (pl. jelzálogjog, vételi jog, öröklési szerzõdés) biztosítsa.

Az előleget (vételárrészletet) a teljes vételárba be kell számítani, s amennyiben a szerzõdés utóbb mégis meghiúsul a már megfizetett előleg visszajár.

Foglalót a szerzõdés megkötésekor, a kötelezettségvállalás jeleként lehet adni. Az átadott pénzösszeg vagy más dolog csak akkor minõsül foglalónak, ha a felek kifejezetten annak nevezték. A foglalót a szolgáltatás ellenértékébe be kell számítani, ha erre nem alkalmas, akkor vissza kell adni.
Ha a szerzõdés nem teljesül, de ezért egyik fél sem felelõs - vagy mindkettõ az -, a foglaló visszajár. Ha a teljesítés meghiúsulásáért a foglalót adó fél felelõs, õ a foglalót elveszti, ha a másik fél a felelõs, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. A foglaló elvesztése, illetve kétszeres megfizetése nem mentesít a szerzõdésszegés esetleges további következményei alól, a kártérítésbe azonban a foglaló értéke beszámít. A túlzott mértékû foglalót a bíróság mérsékelheti.

A hagyaték az elhunyt embernek (örökhagyónak) a vagyona, amely a halálával az örökösre száll. A hagyatékba tartoznak még az örökhagyót megilletõ, pénzben kifejezhetõ értékkel bíró jogok és kötelezettségek.

Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot életében birtokában tarthatja és hasznát szedheti. Másnak át nem ruházható.

A haszonélvezet, illetõleg használat jogával terhelten átruházott (elajándékozott) vagy ilyen teher egyidejû alapításával megszerzett vagyon esetében a tulajdonszerzõt terhelõ illeték alapja a haszonélvezet, használat figyelembevétele nélkül megállapított forgalmi érték és a haszonélvezetnek, használatnak a fentiek szerint számított értéke közötti különbözet. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a vagyon tulajdonjogát - ajándékozás folytán - annak haszonélvezõje, használója szerzi meg.

A használat jogánál fogva a jogosult a dolgot a saját, valamint együtt élõ családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja, és hasznait szedheti. A használat jogának gyakorlása másnak nem engedhetõ át. A használat joga személyhez kötött, korlátozott jog.

Ha a haszonélvezeti, használati jog a jogosult életének idejére terjed, annak értékét az illetõ személy életkorához képest a következõ módon kell megállapítani: ha a vagyoni értékû jog jogosultja 25 évesnél fiatalabb, az egyévi érték 10-szerese, ha 25-50 éves, az egyévi érték 8-szorosa, ha 51-65 éves, az egyévi érték 6-szorosa, ha 65 évnél idõsebb, az egyévi érték 4-szerese. A vagyoni értékû jogok egyévi értékéül az ezzel terhelt dolog - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének egyhuszad részét kell tekinteni. A meghatározott idõre szóló haszonélvezet, használati jog értéke az egyévi érték és a kikötött évek szorzata. A jog így számított értéke azonban nem haladhatja meg az egyévi érték 20-szorosát, illetve természetes személy javára kikötött haszonélvezet, használat joga esetén az egyévi értéknek a fentiek szerint meghatározott életkor szerinti többszörösét.

Lakástulajdon öröklése, ajándékozása esetén az illetéket a lakástulajdonnak az illetékekrõl szóló törvény szerint számított tiszta értéke után kell megfizetni kiszabás alapján pénzben. Az illeték megfizetésére a szerzõ fél köteles.

Ingatlannak tekinti a jogirodalom azokat a dolgokat, amelyek az egyik helyrõl a másikra az állag sérelme nélkül nem helyezhetõk át. Az ingatlanok kapcsán a Ptk. a földrõl, telekrõl és az épületrõl, beszél.

Ingó dolognak tekinti a jogirodalom azokat a dolgokat, amelyek az állag sérelme nélkül az egyik helyrõl a másikra áthelyezhetők.

A zálogjog olyan, a szerzõdést biztosító mellékkötelezettség, amely alapján a jogosult a pénzbeli követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít.

Az illetékekrol szóló törvény szabályai szerint kiszabás alapján pénzzel kell megfizetni a vagyonszerzési illetéket (ideértve az illetékelõleget is, meghatározott esetben az eljárási illetéket, valamint a bélyeges ûrlappal vagy illetékbélyeggel megfizetni elmulasztott illetéket). Kiszabás esetén az illeték összegét a rendelkezésre álló adatok alapján az illetékhivatal állapítja meg. Az illetékelõleg és az illeték összegét (ideértve a mulasztási bírságot és az ingatlan-nyilvántartási eljárás illetékét is) az illetékhivatal fizetési meghagyásban közli. Az illeték alapjául szolgáló értéket az illetékfizetésre köteles fél jelenti be a jogügylet, hagyaték bejelentésekor vagy az illetékhivatal felhívására.

A Kötelesrész az elhunyt legközelebbi hozzátartozói számára meghatározott mértékû részesedést biztosít akkor is, ha az örökhagyó élõk közötti jogügylettel vagy végintézkedéssel vagyonát, vagy annak túlnyomó részét más személy (személyek) részére juttatta.

Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát, továbbá szülõjét, ha az örökhagyónak törvényes örököse, vagy végintézkedés hiányában az lenne. Kötelesrész címén a leszármazót és a szülõt annak fele illeti, ami neki törvényes örökösként jutna. Ha a házastársat, mint törvényes örököst haszonélvezeti jog illetné meg, az õ kötelesrésze a haszonélvezeti jog korlátozott mértéke. Abban az esetben azonban, amikor a házastárs törvényes örökösként nem haszonélvezetet örökölne, kötelesrészül õt is a törvényes örökrészének a fele illeti meg.

Közös tulajdonról van szó, ha a tulajdonjog ugyanazon ingatlanon vagy ingóságon, meghatározott hányadok szerint több személyt illet meg. A tulajdonostársak mindegyike jogosult az ingatlan birtoklására és használatára. Az ingatlan hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg; ilyen arányban terheli õket a fenntartással járó és az ingatlannal kapcsolatos egyéb kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredõ kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik az ingatlanban beállott kárt is. Saját tulajdoni hányadával bármelyik tulajdonostárs szabadon rendelkezhet, a többi tulajdonostársat azonban harmadik személyekkel szemben elovásárlási, elõbérleti, illetõleg elõhaszonbérleti jog illeti meg.

Lakástulajdon szerzése esetén a vagyonátruházási illeték

alapja a lakástulajdon forgalmi értéke. Az illeték mértéke - lakásonként - 4 millió forintig 2%, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után 6%.

Új lakás építéséhez vehetõ igénybe. Az értékesítés céljára épített, építtetett új lakás megvásárlásához ugyancsak felvehetõ a szocpol, ha az egyéb feltételek teljesülnek. A lakásépítési kedvezmény vissza nem térítendõ támogatás, amely csak egyszer vehetõ igénybe. Aki egyszer részesült már lakásépítési kedvezményben, annak többé már nem jár.

Az öröklésnek két fajtáját különböztethetjük meg. Végintézkedés hiányában a törvényes öröklés szabályait kell alkalmazni. Ennek alapján - az alábbi sorrendben - az elhalt személy leszármazói, házastársa, ezek hiányában pedig a felmenõi örökölnek. Ha az örökhagyó után leszármazók és túlélõ házastárs is marad, az ingatlan tulajdonjogát a leszármazó (k) öröklik, a házastárs pedig - özvegyi joga alapján - holtig tartó haszonélvezetre jogosult. (Az özvegyet megilletõ haszonélvezeti jog újabb házasságkötéssel megszûnik!) Az örökhagyó végintézkedése alapján, a törvényes öröklés szabályaitól eltérõen lehet a hagyaték - így a hagyatékba tartozó ingatlan - jogi sorsát rendezni.

Öröklési, ajándékozási illeték

Ingatlan (lakás kivételével) öröklése, ajándékozása esetén az illetéket az ingatlan tiszta értéke után kell megfizetni. Az illetéket kiszabás alapján az örökös/megajándékozott fizeti meg pénzben.

Személyi jövedelemadó

Az ingatlan és a vagyoni értékû jog átruházásából származó jövedelem után a magánszemélyeknek személyi jövedelemadót kell fizetniük. Az átruházásból származó jövedelem külön adózó jövedelemnek minõsül. Az adó mértéke ebben az esetben 25 %.
A tulajdoni lapon feltüntetett széljegy a bejegyzés, átvezetés, feljegyzés iránti ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását tanúsítja.

Az eladó köteles a vevõt tájékoztatni az ingatlan minden lényeges tulajdonságáról, az ingatlanra vonatkozó jogokról és terhekrõl, és az ingatlannal kapcsolatos fontos körülményekrõl. Köteles továbbá az ilyen tényekre, körülményekre vonatkozó okiratokat átadni.

Az eladó viseli az átadással, valamint az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett állapot rendezésével (pl. az elhunyt személy haszonélvezeti jogának törlése) kapcsolatos költségeket.

Telki szolgalom alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja.

Az örökség és az ajándék tiszta értéke a megszerzett - illetékfizetési kötelezettség alá esõ - vagyon csökkentett forgalmi értéke. A tiszta érték kiszámításánál a megszerzett vagyon forgalmi értékébõl le kell vonni a hagyatékot terhelõ tartozást, illetõleg az ajándékot terhelõ adósság és az egyéb teher értékének egy-egy örökösre, illetõleg megajándékozottra esõ részét.

Az eladó tulajdonjogát írásban, a vételár teljes kiegyenlítéséig fenntarthatja. A vételárhátralék megfizetésével egyidejûleg az eladó köteles - külön nyilatkozattal - a vevõ tulajdonszerzéséhez hozzájárulni.